Protanomália – minden a vörös tartományban
A protanomália a vörösgyengeség szakkifejezése. Olyan színlátási zavarról van szó, amelynél a vörös spektrum színeit az érintett kevésbé intenzíven érzékeli. A protanomália különböző mértékű lehet, és a vörös-zöld színtévesztés egyik formájának tekintik.
Ezt mindenképp érdemes tudnia a protanomáliáról
- A protanomália oka a recehártya genetikai rendellenessége.
- Jóval több férfi érintett, mint nő.
- Nem tévesztendő össze a vörösvaksággal (protanópia), amelynél a vörös színt egyáltalán nem lehet felismerni.
- A protanomália nem gyógyítható.
Mi is pontosan a protanomália?
A férfiak kb. 1 %-a él protanomáliával, a nőknek viszont csak 0,01 %-a. Az egyenlőtlen eloszlás oka, hogy a vörös szín látásáért felelős gén az X-kromoszómán található. Protanomália esetén ez a gén sérült, és a vörös spektrumtartományban színlátási zavar alakul ki. Mivel a nőknek két X-kromoszómájuk van, a férfiakkal ellentétben könnyebben kompenzálni tudják a rendellenességet.
A rendellenesség genetikai eredetű, és emiatt egy, a színérzékeléshez nélkülözhetetlen anyag nem fejlődik ki normálisan. Ha ez az anyag teljesen hiányzik, protanópiáról, vagyis vörösvakságról beszélünk. Ilyenkor a vörös színt az érintett nemcsak gyengébben érzékeli, hanem egyáltalán nem ismeri fel.
Így alakul ki a vörösgyengeség
A protanomália öröklődés útján alakul ki. Ritka esetekben neurológiai elváltozás okozza. Az egészséges szem recehártyáján kétféle fotoreceptor található, amelyek felfogják a környezet fényét, és továbbítják az agyba. Ott jön létre belőlük a vizuális kép. Egyrészt ott vannak a pálcikák, amelyek a szürkületi látást teszik lehetővé, másrészt a csapok, amelyek a színlátásért felelősek.
A csapoknak három fajtája van: vörös, kék és zöld. Mindegyik egy meghatározott hullámhosszú fényt, vagyis színt dolgoz fel. Ha a vörös csap nem működik teljes értékűen, protanomáliáról beszélünk. Az érintettek számára a vörös szín nem válik el egyértelműen a kontrasztszínétől. A környezetéből gyengébben emelkedik ki, mint a normál színlátásúak számára, akiknek a vörös jelzőszínként élesen kitűnik.
Persze ennél kicsit bonyolultabb
A látás, és különösen a színlátás, rendkívül összetett folyamat. Feltétele a fény, a működő érzékszervi sejtek és természetesen az agy. A fény különböző hullámhosszakon verődik vissza, és a szemünkben a recehártya érzékszervi sejtjeire esik. A csapsejtek a rodopszin nevű pigmentet tartalmazzák, amely az opszin fehérjéből és a kisebb 11-cisz-retinál molekulából áll. Az opszin a különböző csapokban eltérő szerkezetű és fényérzékenységű.
Amikor fény éri a csapok opszinját, a 11-cisz-retinál egy sor folyamatot indít el, és végül így továbbítja a fényimpulzust az agyba. Vörösgyengeség esetén a vörös színért felelős csapok érzékenységi maximuma a zöld felé tolódik. A vörös csapok ilyenkor erősebben reagálnak a zöld fényre. Pontosan fordított a helyzet a zöldgyengeségnél, a deuteranomáliánál. Ilyenkor a zöld csapok nem működnek kifogástalanul, és érzékenyebben reagálnak a vörös színre.
Vörösgyengeség – érintett vagyok?
Lehet, hogy Önnek is vörösgyengesége van, és nem is tud róla. Mértékétől függően előfordulhat, hogy az érintettek észre sem veszik, hogy protanomáliával élnek. Egy bizonyos fokú színtévesztés gyakran csak barátokkal vagy családtagokkal beszélgetve derül ki. Talán nem értenek egyet egy pulóver színén, és ez elgondolkodtatja az embert. Ilyenkor egy optikusnál vagy szemorvosnál elvégzett teszt hozhat tisztánlátást.
A színes Ishihara-színteszttáblák például gyorsan megerősíthetnek egy első gyanút. A képeken sok, különböző méretű és árnyalatú kerek színfolt látható. Ezek a vörös és a zöld optimális megkülönböztetésének képességén alapulnak. A normál színlátásúak gyorsan felismerik a táblákon: számok és betűk rejtőznek bennük. Felismerésükhöz minden csapnak kifogástalanul kell működnie. Ha az ábrák nem tűnnek fel azonnal, az a vörös- vagy zöldérzékelés zavarára utalhat.
Mi segít protanomália esetén?
A protanomália genetikai rendellenesség, amely jelenleg nem kezelhető. Az érintettek számára azonban gyakran nem jelent nagy korlátozást. Számukra a világ olyan, amilyennek gyerekkoruk óta ismerik. Bizonyos foglalkozásokat azonban kifejezett vörösgyengeséggel nem szabad – vagy nem lehet – gyakorolni. Rendőrök, pilóták vagy buszsofőrök számára például létfontosságú a vörös és zöld jelzőszínek kifogástalan megkülönböztetése.
Ha nem teljes vörösvakságról van szó, egy speciális szemüveg segíthet. A színtévesztést ugyan nem korrigálja, de a vörösgyengeséget legalább kompenzálni tudja. Az okos lencsék a fényspektrum egy bizonyos részét kiszűrik. A színkorrigáló szemüvegek úgy működnek, mint egy napszemüveg. A lencséket innovatív technológiájú bevonat borítja, amely egy kívánt hullámhossztartomány fényét kiszűri. Így a szemüveg viselője számára a vörös szín intenzívebbé válhat, és lehetővé válik a vörös és a zöld egyértelmű megkülönböztetése.
